Az anyatehéntartás támogatása a termeléshez kötött közvetlen támogatások* egyike, Európai Uniós forrásból valósul meg a kifizetése. Ide kapcsolódó, állami költségvetésből finanszírozott támogatás, az átmeneti nemzeti anyatehéntartás támogatás. E két támogatás a húshasznú állatok tartásával kapcsolatos támogatási forma.

Az egyedenként kapott támogatások tárgyévre szólnak, és az Egységes Kérelem beadásakor kell igényelni mindkettőt. A jogszabályok részletesen taglalják, hogy a támogatások igényléséhez milyen kritériumoknak kell megfelelni.

Ezek közül a főbb elemek a következők (mindkettőre ugyanaz vonatkozik):

• A támogatás nem igényelhető tejhasznú szarvasmarha után.
• A tenyésztő gondoskodik az állatok ENAR rendelet szerinti jelöléséről.
• Az állatokat gümőkór-, brucellózis- és leukózis mentes tenyészetben tartja.
• Az állattenyésztésről szóló törvényben foglaltak szerint gondoskodik az apaállat-használatról.

További kritériumok:

• A támogatás alapjául szolgáló állatok esetén az üszők aránya nem haladhatja meg a 40%-ot.
• A tenyészetben 50%-ot meghaladó mértékben hústermelés céljára szükséges borjakat tartani. A borjaknak szükséges a születésük napjától kezdődően legalább egy hónapon keresztül az anyjukkal azonos tenyészetben lenniük (addig nem lehet eladni őket).
• A kérelmezett állatok körül legalább 30%-nak ellenie szükséges a tárgyév során.
• Az ezekhez az ellésekhez tartozó szaporítás tényét be kell jelenteni az ENAR-ba. Erre határidő a tárgyévet követő év január 31-e.
• A pároztatás időpontját úgy deríthetjük ki (ha nem vagyunk biztosak benne), hogy az elléstől visszaszámolunk 9 hónapot (280-295 napot).
  A szaporítás történhet háremszerű, illetve szabad pároztatással, valamint mesterséges megtermékenyítéssel inszeminátor által.
• Az apaállat lajstrom számmal kell, hogy rendelkezzen, tehát ellenőrzött tenyészetből kell, hogy származzon.

Probléma azzal kapcsolatban merül fel, amikor vemhes állatot vásárlunk és támogatást igénylünk rá. Ha nálunk ellik, de a párosítás nem a mi tenyészetünkben történt és ez a pároztatás nem lett bejelentve, mi már nem tudjuk bejelenteni.

Bár az ENAR célja az, hogy az adott állat nyomon követhető legyen, még sem alkalmas arra, hogy az adott egyed pároztatását visszamenőleg megtekinthessük. Így nem tudjuk leellenőrizni, hogy a bejelentés ténylegesen megtörtént-e.

A telefonba az előző tenyésztő mondhat akármit, ellenőrzésre nincs lehetőség. Nem köteles átadni a pároztatás bejelentéséről szóló dokumentumot.
Javaslatom az, hogy az állat árának kifizetése előtt kérjük el a pároztatásáról szóló dokumentumot. A marhalevél fontossága mellett ebben az esetben ez a dokumentum ugyanolyan fontos a számunkra.

* Jogszabály: 9/2015. (III.13.) FM rendelet

A cikkhez készítettünk egy rövid videót is, mely alább megtekinthető.

Trutz László
Okleveles gazdasági agrármérnök
Agrár szaktanácsad