Mezőgazdaság szakértői szemmel

Forgatásos és forgatás nélküli talajművelés (I.)

A tarlóápolás

2019. október 07. - laszlotrutz

horses-82801_1920.jpg

A mezőgazdaság berkein belül sokakat foglalkoztat a forgatásos (szántással történő) és a forgatás nélküli talajművelés. Ezzel kapcsolatban jól jellemzi a megosztott gondolkodást a két szélsősége a témának, melyek szerint egyrészt a magyarországi viszonyok között például a kukorica tarló elmunkálása szántás nélkül nem lehetséges, másrészt maga a szántás mennyire kedvezőtlenül hat a talajra. (Itt gondolhatunk akár az eketalp jelenségére, vagy a felszántott terület nagy mértékű párolgása.) Nos maradjunk annyiban, a téma nem egyszerű, de mindenképp átgondolásra érdemes.

A mai szélsőséges időjárási viszonyok között a legtöbb valamire való mezőgazdasági konferencián elhangzik, hogy figyelmet kell fordítanunk a talajaink állapotának megóvására, javítására. A kedvezőtlen csapadékeloszlás következtében lényeges szempont lett a talaj vízmegkötő, vízelvezető tulajdonságainak javítása. Ahhoz, hogy az előbb leírt tulajdonságok kedvezően alakuljanak, elengedhetetlenül szükséges, hogy a termőtalajunk jól fejlett, szervesanyagban gazdag, megfelelő morzsás szerkezetű legyen. Vagy legalább is törekednünk kell arra, hogy elérjük ezt a kedvező állapotot. Idáig valószínűleg minden gazdálkodó egyetért. A "mindezt hogyan" már nagy kérdés.

A tarlóápolás jelentősége

Tarlónak nevezzük a szántóföldi területet az aratást követően. A föld feletti és föld alatti részek együtt a tarlómaradványok. A tarlóápolás folyamatánál lehetőleg kíméljük a talaj szervesanyag és víztartalmát, valamint a szerkezetét.  Ha az aratás utáni tarlóápolás szakszerű, a talaj pihen és megújul. Aratás után megszűnik a talaj árnyékolása, így nagyobb a vízveszteség és több szén-dioxid kerül a légkörbe. Ezért megfelelő talajtakarást kell biztosítani. Aratás utáni első talajtakarási mód a tarlómaradványok egyenletes szétszórása a talajon. Ami búza és repce tarló esetén megfelelő talajtakarást biztosít. Bennem felmerül a kérdés, hogy például a tarlómaradványokat a gyomosodás szempontjából meddig hagyhatjuk fent bedolgozatlanul? Ezt a kérdést is érdemes lenni kidolgozni és körbejárni.

A következő talajtakarási módszer a tarlóvetés vagy más néven másodvetés. A másodvetés, mint témakör megint csak megosztja a mezőgazdaságban dolgozókat. A másodvetés talajelőkészítése, megfelelő növénykultúra és vetési idejének helyes megválasztása az elmúlt években komoly szakmai cikkeket szült, elsősorban növényvédelmi szempontból. (Ennek a témakörnek egy külön bejegyzést fogok szentelni.)

A másodvetés hasznosítása - témánk szempontjából - lehetőleg mulcsként történjen, majd a felaprított és szétszórt növényi maradványokat a talaj felszínén célszerű hagyni. Így tovább biztosított a talajtakarás, ami által megőrizzük a nedvesség tartalmat és szén-dioxidot kötünk meg. A következő növénykultúra vetése direktvetéssel kell, hogy történjen. Az előbb leírt folyamat megfelel a szántást nélkülöző NO TILL talajművelésnek. Amennyiben nem áll rendelkezésre direktvetőgép, úgy a növény és szármaradványok sekély 5 cm mély síktárcsával történő beforgatása is megfelelő. Itt figyeljünk, hogy ne forgassuk be mélyre.

Pár szót még ejtek a kukoricatarló szántás nélküli beforgatásáról. A szántás nélküli talajművelés a kukorica esetében az egyik legnagyobb problémát a kukoricamoly áttelelése jelenti. A kukoricamoly a fertőzött szármaradványokon tud áttelelni. A szár és gyökérmaradványok megfelelő aprításával (10 cm alatti hosszúság), és vetésváltási szabályok betartásával jelentősen csökkenthetjük a kukoricamoly áttelelési esélyeit.

A mai szélsőséges időjárási viszonyok és kedvezőtlen csapadékeloszlás következtében nagyon fontos a talaj nedvességtartalmának megóvása. Amelyhez elengedhetetlen a talaj szerves-anyag tartalmának a növelése és a talaj tömörödöttségének megszüntetése, lazítás alkalmazása.  Ehhez megfelelő gépekre, eszközökre van szükség (direktvetőgép, erőgép, lazító). A fent leírt esetek gondolatébresztő megoldások, de az is igaz, hogy az általános gyakorlat - tapasztalatom alapján - ettől jelenleg igen messze áll.

 

Trutz László
(A szerző okleveles gazdasági agrármérnök, valamint névjegyzéki agrár szaktanácsadó.)

**********

Kérdést javaslatot, véleményt az alábbi e-mail címre küldhet: agribloghu@gmail.com

Facebook.com/agritechhu
Csatlakozzon információs csoportunkhoz: Agrár támogatások - Kérdezz-Felelek

Iratkozzon fel hírlevelünkre! IDE KATTINTSON

A bejegyzés trackback címe:

https://agri.blog.hu/api/trackback/id/tr5215208464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.