Mezőgazdaság szakértői szemmel

AgriBlog

Vemhes szarvasmarhát veszel? Erre figyelj oda! (VIDEÓVAL!)

Avagy az anyatehéntartás támogatás buktatója

2019. november 06. - laszlotrutz

cow-759018_640.jpg

Az anyatehéntartás támogatása a termeléshez kötött közvetlen támogatások* egyike, Európai Uniós forrásból valósul meg a kifizetése. Ide kapcsolódó, állami költségvetésből finanszírozott támogatás, az átmeneti nemzeti anyatehéntartás támogatás. E két támogatás a húshasznú állatok tartásával kapcsolatos támogatási forma.

Az egyedenként kapott támogatások tárgyévre szólnak, és az Egységes Kérelem beadásakor kell igényelni mindkettőt. A jogszabályok részletesen taglalják, hogy a támogatások igényléséhez milyen kritériumoknak kell megfelelni.

Ezek közül a főbb elemek a következők (mindkettőre ugyanaz vonatkozik):

  • A támogatás nem igényelhető tejhasznú szarvasmarha után.
  • A tenyésztő gondoskodik az állatok ENAR rendelet szerinti jelöléséről.
  • Az állatokat gümőkór-, brucellózis- és leukózis mentes tenyészetben tartja.
  • Az állattenyésztésről szóló törvényben foglaltak szerint gondoskodik az apaállat-használatról.

További kritériumok:

  • A támogatás alapjául szolgáló állatok esetén az üszők aránya nem haladhatja meg a 40%-ot.
  • A tenyészetben 50%-ot meghaladó mértékben hústermelés céljára szükséges borjakat tartani. A borjaknak szükséges a születésük napjától kezdődően legalább egy hónapon keresztül az anyjukkal azonos tenyészetben lenniük (addig nem lehet eladni őket).
  • A kérelmezett állatok körül legalább 30%-nak ellenie szükséges a tárgyév során.
  • Az ezekhez az ellésekhez tartozó szaporítás tényét be kell jelenteni az ENAR-ba. Erre határidő a tárgyévet követő év január 31-e.
  • A pároztatás időpontját úgy deríthetjük ki (ha nem vagyunk biztosak benne), hogy az elléstől visszaszámolunk 9 hónapot (280-295 napot).
    A szaporítás történhet háremszerű, illetve szabad pároztatással, valamint mesterséges megtermékenyítéssel inszeminátor által.
  • Az apaállat lajstrom számmal kell, hogy rendelkezzen, tehát ellenőrzött tenyészetből kell, hogy származzon.

Probléma azzal kapcsolatban merül fel, amikor vemhes állatot vásárlunk és támogatást igénylünk rá. Ha nálunk ellik, de a párosítás nem a mi tenyészetünkben történt és ez a pároztatás nem lett bejelentve, mi már nem tudjuk bejelenteni.

Bár az ENAR célja az, hogy az adott állat nyomon követhető legyen, még sem alkalmas arra, hogy az adott egyed pároztatását visszamenőleg megtekinthessük. Így nem tudjuk leellenőrizni, hogy a bejelentés ténylegesen megtörtént-e.

A telefonba az előző tenyésztő mondhat akármit, ellenőrzésre nincs lehetőség. Nem köteles átadni a pároztatás bejelentéséről szóló dokumentumot.
Javaslatom az, hogy az állat árának kifizetése előtt kérjük el a pároztatásáról szóló dokumentumot. A marhalevél fontossága mellett ebben az esetben ez a dokumentum ugyanolyan fontos a számunkra.

* Jogszabály: 9/2015. (III.13.) FM rendelet

A cikkhez készítettünk egy rövid videót is, mely alább megtekinthető.


Trutz László
Okleveles gazdasági agrármérnök
Agrár szaktanácsad

Forgatásos és forgatás nélküli talajművelés (I.)

A tarlóápolás

horses-82801_1920.jpg

A mezőgazdaság berkein belül sokakat foglalkoztat a forgatásos (szántással történő) és a forgatás nélküli talajművelés. Ezzel kapcsolatban jól jellemzi a megosztott gondolkodást a két szélsősége a témának, melyek szerint egyrészt a magyarországi viszonyok között például a kukorica tarló elmunkálása szántás nélkül nem lehetséges, másrészt maga a szántás mennyire kedvezőtlenül hat a talajra. (Itt gondolhatunk akár az eketalp jelenségére, vagy a felszántott terület nagy mértékű párolgása.) Nos maradjunk annyiban, a téma nem egyszerű, de mindenképp átgondolásra érdemes.

A mai szélsőséges időjárási viszonyok között a legtöbb valamire való mezőgazdasági konferencián elhangzik, hogy figyelmet kell fordítanunk a talajaink állapotának megóvására, javítására. A kedvezőtlen csapadékeloszlás következtében lényeges szempont lett a talaj vízmegkötő, vízelvezető tulajdonságainak javítása. Ahhoz, hogy az előbb leírt tulajdonságok kedvezően alakuljanak, elengedhetetlenül szükséges, hogy a termőtalajunk jól fejlett, szervesanyagban gazdag, megfelelő morzsás szerkezetű legyen. Vagy legalább is törekednünk kell arra, hogy elérjük ezt a kedvező állapotot. Idáig valószínűleg minden gazdálkodó egyetért. A "mindezt hogyan" már nagy kérdés.

A tarlóápolás jelentősége

Tarlónak nevezzük a szántóföldi területet az aratást követően. A föld feletti és föld alatti részek együtt a tarlómaradványok. A tarlóápolás folyamatánál lehetőleg kíméljük a talaj szervesanyag és víztartalmát, valamint a szerkezetét.  Ha az aratás utáni tarlóápolás szakszerű, a talaj pihen és megújul. Aratás után megszűnik a talaj árnyékolása, így nagyobb a vízveszteség és több szén-dioxid kerül a légkörbe. Ezért megfelelő talajtakarást kell biztosítani. Aratás utáni első talajtakarási mód a tarlómaradványok egyenletes szétszórása a talajon. Ami búza és repce tarló esetén megfelelő talajtakarást biztosít. Bennem felmerül a kérdés, hogy például a tarlómaradványokat a gyomosodás szempontjából meddig hagyhatjuk fent bedolgozatlanul? Ezt a kérdést is érdemes lenni kidolgozni és körbejárni.

A következő talajtakarási módszer a tarlóvetés vagy más néven másodvetés. A másodvetés, mint témakör megint csak megosztja a mezőgazdaságban dolgozókat. A másodvetés talajelőkészítése, megfelelő növénykultúra és vetési idejének helyes megválasztása az elmúlt években komoly szakmai cikkeket szült, elsősorban növényvédelmi szempontból. (Ennek a témakörnek egy külön bejegyzést fogok szentelni.)

A másodvetés hasznosítása - témánk szempontjából - lehetőleg mulcsként történjen, majd a felaprított és szétszórt növényi maradványokat a talaj felszínén célszerű hagyni. Így tovább biztosított a talajtakarás, ami által megőrizzük a nedvesség tartalmat és szén-dioxidot kötünk meg. A következő növénykultúra vetése direktvetéssel kell, hogy történjen. Az előbb leírt folyamat megfelel a szántást nélkülöző NO TILL talajművelésnek. Amennyiben nem áll rendelkezésre direktvetőgép, úgy a növény és szármaradványok sekély 5 cm mély síktárcsával történő beforgatása is megfelelő. Itt figyeljünk, hogy ne forgassuk be mélyre.

Pár szót még ejtek a kukoricatarló szántás nélküli beforgatásáról. A szántás nélküli talajművelés a kukorica esetében az egyik legnagyobb problémát a kukoricamoly áttelelése jelenti. A kukoricamoly a fertőzött szármaradványokon tud áttelelni. A szár és gyökérmaradványok megfelelő aprításával (10 cm alatti hosszúság), és vetésváltási szabályok betartásával jelentősen csökkenthetjük a kukoricamoly áttelelési esélyeit.

A mai szélsőséges időjárási viszonyok és kedvezőtlen csapadékeloszlás következtében nagyon fontos a talaj nedvességtartalmának megóvása. Amelyhez elengedhetetlen a talaj szerves-anyag tartalmának a növelése és a talaj tömörödöttségének megszüntetése, lazítás alkalmazása.  Ehhez megfelelő gépekre, eszközökre van szükség (direktvetőgép, erőgép, lazító). A fent leírt esetek gondolatébresztő megoldások, de az is igaz, hogy az általános gyakorlat - tapasztalatom alapján - ettől jelenleg igen messze áll.

 

Trutz László
(A szerző okleveles gazdasági agrármérnök, valamint névjegyzéki agrár szaktanácsadó.)

**********

Kérdést javaslatot, véleményt az alábbi e-mail címre küldhet: agribloghu@gmail.com

Facebook.com/agritechhu
Csatlakozzon információs csoportunkhoz: Agrár támogatások - Kérdezz-Felelek

Iratkozzon fel hírlevelünkre! IDE KATTINTSON

süti beállítások módosítása